2011. március 28., hétfő

Hell of a week.

Embertpróbáló hetem volt.
Keddig offon voltam, azalatt jobbára Jamie-vel töltöttem az időt, megnéztük a Paranormal Activity című filmet, ami rohadt nyomasztó volt, sokat beszélgettünk és kezdek belezúgni. Egyelőre jó, hogy lassúra vesszük a figurát, nem akarok túl nagy nyomást helyezni az alakulóra.
A hetem további rész a következő képpen nézett ki: 1. (szerda): Tenerife, 2. Fuerteventura , 3. Berlin, 4. Berlin-Dublin, 5. Bergerac-Alicante.
1.: Report 5.35-kor, Joanna, Pavel, egy új lány és én, úgyhogy no2-ként tündökölhettem, jó kis nap volt, csak baromi hosszú.
2.: Report 5.35-kor, Carla Sykes, Veronika, Miguel és én mint no3, jó kis nap volt, csak baromi hoszú. Este Jamie-vel elmentünk az Orange Treebe, sokat dumáltunk, jó volt.
3.: Report 8.30, Carla Sykes, Emily, Paulina és én mint no4. Halálos nap volt, bár rövid, de mivel nem kerültem ágyba hajnali 2-ig ezért teljesen rottyon voltam. Hazafelé vittünk egy first officert, akinek a telefonszámát próbáltuk megszerezni Emilynek, de sajnos kudarcba fulladt a misszió.
4.: Report 8.30-kor, Lauren, Pavel, Catarina és én mint no2, jó kis nap volt csak baromi hosszú, szerencséer aludtam 10 órát.
5.: Report 6.35-kor, de az óraátállítás miatt vesztettünk 1 órát, Carly, Sara, Catarina és én mint no3, hulla voltam, este 7-re értem haza.
Úgyhogy igen csak kihívás volt ezt végig tolni, de jól jött, kétszer no2, kétszer no3 voltam. Ma van az első offom, a héten csak kétszer repülök, utána ÖT home standby, aztán beindul a szekér.

2011. március 21., hétfő

Tavasz.

A héten több napon is nagyon szép idő volt! Szombaton fergeteg bbq party került megrendezésre, Miguel szülinapja és Kasia Stanstedbe való költözése alkalmából. Jamie-t is elhívtam és legnagyobb örömömre volt kedve jönni.
5 körül indítottunk Zsaniéknál, kicsit dumáltunk aztán fél 7-re értünk a Paget kocsmába, aminek a kertjében volt a buli. Én ugyan egy falatot nem bírtam enni a kajából, de állítólag finom volt.
Sokan eljöttek én meg szuperkúl csávómmal villogtam mindenki előtt. Mondjuk az kicsit szarul esett, hogy mit van mindenki így ledöbbenve, hogy honnan szedtem ezt a jó faszit, na mindegy.. Aimeé is ott volt, az ír barátnőm, aki már nem Ryanaires, de nagyon jó fej és olyan jól esett, hogy úgy megörült nekem!
Én végülis egész este Jaime-vel voltam, nem akartam, hogy rosszul érezze magát a sok idegennel. Jó volt, nagyon jót beszélgettünk és nagyon aranyos is volt.
Az este persze a Revolutionsban ért véget, ahol reggelig buliztunk. Másnap (vasárnap) reggel szegény Jamie-t felhívta a főnök, hogy 2 helyett délre menjen be dolgozni, úgyhogy szegényke elég rosszul volt reggel.
Délután elmentem Zsanival vásárolni, meg beszélgettünk, estefelé pedig két magyarral találkoztam. Ők egy pár és fél évig voltak Olaszországban és most ide bázisolták őket. Dalma és Tomi, nem szar fejek, de annyira mondjuk nem is jó arcok mint Zsani meg én (ezt minden aklalommal elmondjuk Zs.-val, minden magyarra :))
Korán lefeküdtem, ma pedig 3 körül jön Dzs. én meg ananászos csirkét főzök! Süt a nap!

2011. március 16., szerda

Leicestershire.

Hétfőn voltam bevásárolni, FŐZTEM mézesmustáros csirkét, aztán délután jött Dzsémi és elvitt a Bradgate Parkba,
ahol egy leomlott kastély is van, meg szarvasok legelésznek mindenfelé. Szépen sütött a nap, úgyhogy tök jó volt. Már megint nem nyúltunk egymáshoz, amikor visszafelé baktattunk a kocsihoz akkor nagykínosan megfogtuk egymás kezét, de ennyi. Aztán kocsikáztunk kicsit, megmutatta Rothely-t, ahol ő lakik, aztán pedig átmentünk Quornba. Ott elég sokáig elvoltunk, beültünk egy helyre dumálni. Szóba került egy csomó minden, család, barátok, sztorik. Kiderült, hogy egy csomó mindenben ugyanúgy gondolkodunk, egy csomó mindenben pedig máshogy, de érdekes volt hallgatni valaki más szemszögéből bizonyos témákat. AMikor előjött azzal, hogy a universe mennyire deprimáló, nem akartam hinni a fülemnek (Mojzival NY-ban volt egy teljesen ugyanilyen beszélgetésünk, hogy valahányszor elkezdünk a universe-ről gondolkodni szuicid hangulatba kerülünk és sírni szeretnénk). Azt is mondta, hogy amikor az anyukájának mondta, hogy egy barátjával találkozik ma, az anyukája kérdezte, hogy ez ugyanaz a "barát"-e akinek a takarót vitte, majd anyuka közölte, hogy hívjon át vacsorára. Majdnem megijedtem, de azt mondta, hogy sikerült leterelni. Hál istennek :)
Este értünk haza a hosszú délutánunk után, sütöttem egy pizzát, amiért kábé belémszeretett, otthon még megittunk két sört aztán nekem aludni kellett mert másnak repültem Murciába.
A meló állati szar volt, Lucinda furcsán is nézett, hogy mért nem tudok egy briefing q.-re se válaszolni, service közben teljesen be voltam lassulva, azt sem tudtam mihez nyúlok, merre megyek. Szar egy nap volt, de a pénteki még szarabb lesz, szarfejekkel :-/

London.

3 órás zötykölődés után befutottam Londonba, a Victoria Coach Stationre, ahol kisebb kavar után megtaláltuk egymást Zsófival és ANdrással. Elsétáltunk a Buckingham Palace-hez, ami Andrást leginkább egy erdélyi cigánykúriára emlékeztette (valljuk be, van benne valami..) közben ápdételtünk mint a gép. Kisétáltunk a Big Benhez, át a London Eyehoz, majd elkezdett esni, úgyhogy egy szpészsip-szerű komppal irány a Tower. Sokat röhögtünk, aztán kietlen tájakra tévedtünk, végül egy ír krimóban megállapodtunk egy ciderre meg némi mennyei harapnivalóra. Elbumliztunk a Little Venice nevű helyre, ami kicsit sem hasonlított Venice-re, András rendesen ki is volt bukva, hogy mi a f*sz ez. Kb két órán át sétáltunk, irány Camden, egy kúl pubban rögbit néztünk és megittuk a világ legokádásabb ciderjét (valami organikus szemetet, amit szerintem konkrétan trágyából állítottak elő.)
Zsófiék hoteljában felmartuk a szajrét, majd a buszom indulásáig egy még kúlabb helyen vacsiztunk meg söriztünk.
Nagyon jó kis nap volt, habár hullafáradt voltam, de sokat röhögtünk és jó volt végre eljutni Landönba.
A busz 3/4 3-ra ért Lafbraba ahol olyan borzasztó hideg volt, hogy nem voltam benne biztos, hogy élve hazajutok. Ajándék volt bebújni a vadiúj double duvet-m alá :)

2011. március 14., hétfő

Mélyvíz.

A péntekem meg a szombatom nagyjából azzal telt, hogy bezsongva őrjöngtem mint egy tini, meg smseztem megszállottul. Szombaton Elena szülinapját ünnepeltük, gondoltam üsse kavics, próbára teszem prinszcsarmingomat, elhívtam. Aranyos volt, azt mondta oké, eljön szívesen, úgyhogy Vevével bevásároltunk a Tescoban, Jamie 6 után jött hozzánk. Kaptam ajándékot egy nagy két személyes takarót, jaj de jó! :) Kicsit fura volt, mert az elején mindig olyan távolságtartó és ettől én is olyan távolságtartó vagyok és egymáshoz sem nyúlunk, ami engem zavar, de képtelen vagyok kezdeményezni..
Először elmentünk Zsaniékhoz, gondoltam előbb ismerkedjen meg a közelebbi barátokkal, teljesen sima sztori volt, Rex-szel rögbiről dumáltak, Zsani megdícsért, hogy ilyen oltár csókát akasztottam magamnak, majd együtt átsétáltunk Pavelék rezidenciájára. Itt már kezdte Zsani a "hú bebasztam üvöltök faszságot" c. műsorát. Mire megérkeztünk már Vlado és Eva is ottvoltak, a szülinapos illetve a házigizdák. Hát már senki nem volt szomjas. Jamie rendesen állta a sarat, de a hmm.. "barátok" egyre hülyébbek lettek, Pavel benyomázva össze-vissza beszélt random nonszenszeket, Zsani olyan stílusban visított, hogy az leírhatatlan, majd kitalálta valamelyik, hogy a fiők menjenek le sörért, a lányok meg maradnak dumcsizni. Ennek a oka az is volt, hogy Elenát a 7 éve tartó párkapcsolata most hajította ki mindenféle magyarázat nélkül, ehhez képest alighogy becsukódott az ajta, a lányok rámvetették magukat, azzal a kérdéssel, hogy "Orsi ezt hol a faszba szerezted" most szószerint idéztem.. Lesztoriztam a lényeget a nagyközönségnek, majd kérdezték, "na és milyen a szex?" , nem tudhatom feleltem, mert a legutóbb pánikrohamot kaptam, most meg megvan, úgyhogy.. Na erre, amit kaptam nem tenném ki az ablakba, úgy lelúzereztek, meg a "ha te nem k**od meg, majd me megk..", azt hittem elsírom magam a minősíthetetlenségtől, alig bírtuk Veronikával lekussolni az őrjöngő lánytömegeket amikor léptük koppant, csörgött a zár (,muzsika szállt..). DE ez mind még semmi nem volt. Az egy dolog, hogy Vlado egyáltalán nem vette a lapot és FOLYAMATOSAN ránkakaszkodott valahányszor megpróbáltunk kisurrani cigizni, de arra szerintem senki nem szám-tott, amikor Vlado elkezdte kifejteni, hogy ő nagyon fájlalja, hogy Eva őt nem hajlandó leszopni. Ez volt a vég. Teljesen váratlanul, lesújtott ránk ezzel a témával, az hogy hallgatásba burkolóztunk csak olaj volt a tűzre, még hevesebben magyarázott, én a "próbáld megbeszélni vele", Jamie pedig egy bizonyos kétjegyű szám benyökögésével próbált a monológba, de ezek után világos volt, hogy megálltunk a fejlődésben és irány haza. Jamie leterelte a sapnjait, hogy hazakísérjen, sütöttem neki pizzát, beszélgettünk a teraszon, aztán irány az ágy. Én próbáltam bocsánatot kérni, hogy elrángattam a világ leggázabb partijába, megbocsátott és hozzátette, csak miattam nem ment ma a haverjaival Leicesterbe bulizni, de aranyos. Sajnos két óra múlva kelnem kellett és irány London, baby. Félálomban ragaszkodott hozzá, hogy elvisz a megállóba kocsival, ne kelljen gyalogolnom, de végül sikerült lebeszélni a dologról.
Londonról pedig a következő epizódban!

2011. március 11., péntek

Randi reloaded.

Nos szerencsére Jamie másnap jelentkezett és csütörtök estére lebeszéltünk egy második rendezvoázst. Jól indult, ugyanúgy beültünk az Orange Tree-be Sztoriztunk, most ő is elég sokat magyarázott, én meg alig bírtam arra figyelni amit mondd, mert legszívesebben félrevágtam volna a köztünk lévő hülye asztalt és rávetettem volna magam.. Jól elvoltunk, közben mondta, hogy a haverjai mennek bulizni és hogy ha van kedvem odamehetünk, mert kíváncsiak rám, de nem erőlteti. Hát én meg jól tudok spancizni, úgyhogy mondtam nyomás. Kicsit irritált, hogy mindezidáig egymáshoz se értünk, de hát istenem.
Na végül lemetnünk a REvzbe a változatosság kedvéért, megismerkedtem a csókákkal, akiknek a nevét most nem tudnám visszaidézni (3-an voltak) és elég jó fejnek tűntek. Végül csak az egyikük maradt egy félig olasz (persze a nyelvet nem beszéli), aki egyébként naggggyon jól néz ki, úgyhogy Hungáriába ragadt szingli barátnőim lehet jönni stipitopizni. A fiúk nagyban lelkiztek valamit, én meg hogy, hogy nem, legjobb barinő lettem egy Rachel nevű ausztrál csajszival (mindezt nem a wc-ben, hanem a kertben!:) ), aki nagyon aranyos volt, ő a pasijával lakik itt, mert a faszi angol. Számot cseréltünk meg minden, végül Jamie-vel is sikerült eljutni a csőrőzésig, aztán kicsit fura volt, majd végül mondta, hogy hazavisz. Én meg nem vágtam, hogy most ő haza akar-e menni, vagy csak az eszét játsza, végül a szobámban kötöttünk és egy negyed órás monológom után azt mondta, hogy neki egyáltalán nem baj, ha csak alszunk, leszarja, mert eléggé lájkol és nem számít meddig várunk. Jaj de édi.
Reggel 9 után ébredtünk, 2 órát még mókáztunk és fetrengtünk, aztán neki menni kellett dolgozni, de azt mondta, hogy ha nem lesz túl fáradt akkor utána átjön éjszaka, aminek így most nem sok esélyt adok, de nem baj. Azt is a lelkemre kötötte, hogy írja sms-t, mert tegnap ő írt először. Meg még mondott más szépeket is.
Ezek a bojok.. jaj.

2011. március 8., kedd

Randi.

Hiszi a piszi aki elhiszi, de tegnap randizni voltam gyárékék. A történet csütörtökön kezdődött, amikor majdnem nem mentem el bulizni, de végül is mégis leugrottam a REvolutinsbe, ahol Miguel az új barátnőjével hesszelt és teljesen véletlenül kint dohányoztam a kertben amikor egy csóka elkezdett velem beszélgetni. Ketten voltak a haverjával, barátkoztunk, dumáltunk, nagyon édes volt, ennek lett az eredménye a tegnapi randevú. Én egyáltalán nem is gondoltam, hogy ő az egész újratalálkozást komolyan gondolja, de addig addig smseztünk, amig végülis lebeszéltük hétfő este 8-ra a dolgot. Hozzátenném baromi büszke vagyok magamra, mert én nem írogattam neki, mindig ő írt én meg válaszoltam. Este hétre már állati ideges voltam, úgyhogy lecsapattam egy üveg rosét, jól felvizezve, hogy azért ne alkesz szagúan meg full bebaszva indítsam a dolgot, közbe ásfél csomag rágót is kivégeztem. Eljött értem kárral, egyáltalán nem volt kínoskodás, az első perctől tök jól elvoltunk. Beültünk az Orange Treebe ciderezni, dumáltunk, csomót nevettünk és tök cuki volt végig. Nem voltunk már a józanság magasfokán amikor kibasztak minket a helyről, onnan egy erőteljes mélyrepülés következett, voltunk egy másik krimóban, még a RAIN (inkább pain...) nevű klubba is levergődtünk (kizárólag azért, mert mind a ketten azt hittük, hogy a másik menni akar). Kb fél 1-kor totál bekúrzáva hazajöttünk hozzám kocsival, ami kicsit halálközeli volt, de túléltük. Azt hogy itthon mi történt az szánalomdíjas, tehát amikor annyira bebaszol, hogy asziszed hogy szekszi vagy, viszont hanyatt lezuhansz az ágyról az viszonylag megalázó, de biztosan nem vonzó.. Úgyhogy sikerült bealkotnom életem legmegalázóbb élményét is, de végülis lefeküdtünk aludni, úgyhogy akik esetleg az erkölcseimet féltik azok most már megnyugodhatnak :)
És akkor most néhány alapinfo a célszemélyről. Jamie-nek hívják, ami a világ legaranyosabb neve, szerintem. 21 éves (erről nem óhajtok nyilatkozni), jogra járt úgy 5 percig, most meg valami krimóban bártender. Thai boxol vagy valami hasonló, úgyhogy a felsőteste olyan mint Jézusé és isteni britis ökszenttel nyomja varázsos létezését.
Reggel nagyon korán felébredtünk és gyakorlatilag egész nap fetrengtünk, random bealudtunk párszor, csókiztunk meg ölelgettük egymást, nagyon sokat röhögtünk, különösen az ágyról való lezuhanás kínos esetén, azt mondta túl keskeny a takaróm, úgyhogy majd hoz nekem egy doube duvet-t (hmm ez egészen jó kilátás a jövőre nézve), meg vagy egy órán át a vállán volt a fejem, de nem zsibbadt el a karja. Végül 5 órakkor távozott.
Végkövetkeztetés: hjaj nagyon bejön és talán én is neki (több alkalommal kifejtette mennyire górdzsösz és hot vagyok), viszont elváláskor csak annyit mondott, hogy jó volt a tegnap este, "see you later". Na most ez nem tom hogy mit jelent, de azt hiszem afelé hajlok, hogy én nem fogom keresni, ha ő nem keres engem, vagy inkább majd zajlok az árral.. szemben.

2011. március 3., csütörtök

Csani mondta a nevem.

Én barom a tegnapi bejegyzésből csak a lényeget felejtettem ki.
Elsején, tegnapelőtt nagyban a Mamma miát ordítottuk a nappaliban, mikor és közben ráeszméltem, hogy a telefonomat a szobámban hagytam, úgyhogy gyorsan felszaladtam érte, elvégre mégiscsak hsby-on vagyunk vagy mifene. Egyből belémállt a roham mikor megláttam a 3 nem fogadott hívást. Szerencsére gombnyomásra kiderült, hogy mind a 3 a testvérem volt. Na ekkor azért szartam be. Mert mi a trágyáért hívna 3-szor, tuti, hogy valami baj van, valaki kórházba került. Pár perc múlva visszahívott és hálaistennek egy nagyon is örömteli hírt közölt, mégpedig, hogy Csani mr mondja a nevem, fényképről is meg ha meglátja a skype-ot, akkor is. Nagyon örültem, főleg mert Zsófi megkísérelt egy próbát, az éppen a fürdőkádban örjöngő gyereknek mutatott egy képet amin én vagyok Csanival és kérdezte "Csanikám, nézd csak, ki ez? Ki van a képen?", erre Csani artikulálatlanul beordította, hogy "CSEEEENÍÍÍ" (olyan cuki gyerekhangon, persze ezzel sajátmagára utalva), mire Zsófi: "Igen, okos vagy, de ki a másik, ez kicsoda? Oooo--" mire a gyerek a magyarnyelv legékesebb két szótagjával koronázta meg a napomat: "ÓÓÓRSSSSÍ" - így mondta. Ja annyira édes volt, hát meg kellett zabálni. Fel kell venni kazettára és megőrizni az örökkévalónak. Ez majdnem annyira cuki volt, mint amikor azt mondja, hogy "kukurikú", de annál nincs édesebb!!

2011. március 2., szerda

Egyhangúság.

Mindennap ugyanolyan, ugyanaz a rutin. Reggel korán kelek, és egész nap Buffyt és/vagy Jóbarátokat nézek, ami szórakoztat, de inkább ingerszegény. Elmegyek a boltba, bevásárolok. A futással felhagytam, miután a bal lábam már annyira elkezdett fájni, hogy menni sem bírtam. Estefelé átjön Veve és musicaleket nézünk, eddig megvolt a Grease, a Mamma mia, ma pedig a Moulin Rouge volt terítéken, mert azt még nem látták a lányok (Eva és Vee), aminek az lett a vége, hogy ők kajak végigsírták az uccsó 20 percet én pedig benosztalgiáztam, amikor Csabival tökrandom beimpróztuk az Elephant Love Medeleyt sítáborban, meg amikor hétrét röhögtük agyveleinket a szalagavatós tangópróbák alatt. Hah, gyönyörű idők.
Holnap állítólag megyünk bulizni, erről egyelőre nincs véleményem. We are creatures of the underworld.