Nos hát.
Miről is számoljak be? Asszem az elmúlt idő legemlítésreméltóbb eseménye Timi látogatása volt két héttel ezelőtt. Másfél napot volt itt, de azalatt betegre zabáltuk - és röhögtük magunkat. Végigsoroltunk MINDENKIT a volt osztályunkból, olyan ezer éves sztorik kerültek elő, amiknek a felét még nem is hallottam, legendás volt. Megjártuk Leicestert és a Revolutiont, az Amber Roomst és az Orange Tree-t. Állíthatom, hogy az a hétvége 100%-ban a kacagásról szólt.
Meló: minden változatlan, végre többet repülök, így esélyes, hogy júliústól lesz PÉNZEM, már szinte ismeretlenné vált ez a fogalom (fogalom, mivel számomra kézzel foghatatlan..). Sajnos az auguszus végi szabimat elutasították, úgyhogy most hivatalos kérvényben könyörgök a base supervisoromnak, hogy intézkedjen. Az új emberek többnyire jófejek, hál Istennek.
Magánélet: safe to say, hogy Jamie-vel vége, de erről nem óhajtok nyilatkozni. Hiszen aki ismer tudja: én nem dolgozom fel a negatív történéseket, egyszerűen nem foglalkozom velük és mélyen eltemetem őket. Egészséges hozzáállás nemde? Remélem egyszer pszichopata válik belőlem, akkor viszont tudni fogjátok miért mészároltam le 63 kisiskolást és egy tucat kölyökkutyát.
Barátok: nélkülük már valószínűleg egy folyóparton nyiszálnám a vénámat halálradrogozva. Aimee és Patrick a két legközelebbi barátom, midnent megosztunk egymással, nagyrészt. Ha ők nem lennének, hanyatthomlok rohannék haza. A többiek (Pavel, Veve és a magyar barátok) is sokban hozzátesznek a közérzethez persze, sokat járunk össze, Sándor elhozta otthonról a bográcsát, úgyhogy kb midnen második héten pörköltezünk. Meg bulizgatunk, amikor úgy van. és általában úgy van.
Azért hiányzik az otthon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése