Mohács.

Szerdán a délután 5-ös busszal lejöttünk Borcsival Mohácsra. Az út 3 óra, sújtás.
Kis Intermezzoban hadd foglaljam össze a szreplőket:
Ugyebár Mohács, szülővárosom, Nagymamám itt él, Édesanyám is ideköltözött haza januárban. Anyukám "új" férje Pisti, ketten élnek egy egy gyönyörű kertes házban. Egyébként kettejük sztorija az egyik legszebb lávsztori amit valaha hallottam. Majd egyszer elmesélem. Anyukám két legjobb barátnője Szöszi (férje Laci) és Ági (férje Géza). Ágira anyukám mindig mondja is, hogy nekünk a tesómmal pótanyukánk, ahogy ő meg pótanyukája Ági fiainak (Andris és Gergő).
Intermezzo vége.

Szöszi és Laci jöttek el értünk a megállóba, de vacsorára semmiképp nem akartak maradni, úgyhogy csak négyesben (Anyu, Pisti, meg mi ketten) vacsiztunk, régi fotókat néztünk meg nosztalgiáztunk. Elég későn feküdtünk le és másnap, csütörtökön későn keltünk. Kábé délben reggeliztünk, közben a How i met your mother legújabb részeivel szórakoztattuk magunkat. Egy körül átballagtunk Nagyihoz, ott töltöttünk több mint 2 órát, végignéztük az összes fotóalbumot, Borcsit minden sztori érdekelte, nagyon jót beszélgettünk. Mami tökcuki volt és nagyon jól elbeszélgettünk, végül is csak azzal baszogatott, hogy kövér vagyok, de ehhez már hozzászoktunk, így erre is csak vidáman bólogatni tudtam :)
Később eljött értünk Géza és Gergő, felmentünk a szőlőbe, fincsi borokat kóstolgattunk, végül megállapodtunk egy rosénál és jót beszélgettünk, Géza katonákat csinált zsömléből és kolbászból, nagyon jól éreztük magunkat. Később jött Ági is, nagyon jót nevetgéltünk, sztoriztunk. KOrán mentünk haza, anyukám vacsit készített, de Ágiék sem maradtak, úgyhogy megint csak négyesben. ANyukám Borcsival színházól beszélgetett és Pistivel a Beatlesről, majd nyugovóra tértünk.
Mohács egyébként gyönyörűszép. Nekem olyan mint egy szanatórium. Ha teljesen egészségesen, józanul lefekszem, akkor is képes vagyok 10 órát végigaludni. És olyan jó a levegő. Imádom ezt a várost.