My day in the fabulous life of Kinga Edit Fodor.

Az eddigi hetem tiszta őrület volt, első nap egy pszichopata no1-nal voltam, második nap Fuerteventurában, mindekétszer este 6-kor értem haza hullakészen. Tegnap hsby-om volt, szerencsére, így Kinga el tudott jönni meglátogatni. Hétfőn megy vissza NYC-be, ezt a pár napot Gáborral tölti, aki Londoban lakik, de egy napra eljött meglátogatni. Rettenetes, de igaz: már egy éve hogy nem találkoztunk, úgyhogy teljesen szétizgultam az agyam és nagyon örültem, hogy végre látjuk egymást. Kingával majdnem pontosan 11 éve ismertük meg egymást azon a ledzsenderi szeptember elsején '99-ben, amikoris Radnótisok lettünk. Többé-kevésbé mindigis legjobb barátnők voltunk és ez a mai napig így van. Most sem volt ez másképp, mint mindig, ugyanott folytattuk ahol abbahagytuk. Épp pár napja mondta nekem valaki, hogy az igazi barátokkal teljesen mindegy, hogy évekig nem találkozol, mikor újra együtt lehettek, a külön töltött idő nem hogy nem számít, de mintha meg sem történt volna. Én most is így éreztem, amint egymás karjába boroltunk a buszmegállóban. Mintha tegnap lett volna a búcsúbuli utáni reggel (ami után Pöti eltűnt, Tibi pedig egy dohányzó asztal alatt aludt).
Elsétáltunk az Orange Tree nevű helyre (előtte persze felbasztuk az általam szerzeményezett hipermenő, hótigris mintás foncsúrozott egyen napszemüvegünket), ahol megteáztunk/kávéztunk meg becsaptunk egy fincsi ebédet, végül egy mojitó is lecsúszott. Folyamatosan pofáztunk, mindenkit kipletykáltunk, update-eltük egymást és persze rengeteget rhgötünk.

Kingával asszem azért voltunk mindig is és vagyunk most is annyira jó barátnők, mert nagyon hasolnlóan gondolkodunk, az értékrendünk is megegyezik a lényegesebb dolgokban, a humorunk, az pedig - kibaszottul awesome.
Később sétáltunk kicsit, Mojzi megnézte a házat, sikerült elcspnünk Danit és Éront (ha politikailag korrekt akarok lenni, akkor: Éron seggét) skype-on. Majd a buszindulásig cidert vedeltünk. Nagyon jó nap volt, az egyik legjobb - ha nem a legjobb- amióta ittvagyok. Még neonzöld rágógumit is szerzeményeztünk a Teszkóba', majd Kingának mennie kellett a 6.45-ös busszal. Sajnáltam, hogy csak ilyen röpke randit tudtunk beiktatni, de így is nagyon örültem, hogy eljött.
Este nagyon korán bealudtam, de minek, éjfélkor Vlado telefonja ébresztett, hogy kizártuk a lakásból és nem tud bejönni. Anyád. Persze vagy egy óráig nem bírtam visszaaludni -szerencsére, ugyanis nemsokkal később MEGLEPETÉS! Dani hívott a Scooter konci után, körbeadta Zsófit, Éront (most a száját, nem a seggét),meg sajátmagát, mindannyian kölcsönösen biztosítottuk egymást mértéktelen szeretetünkről. Nekik is nagyon örültem, mert nagyon hiányoznak!! Sajnálom, hogy kimaradt az idei SZIN.
Itt meg, a való életben iszonyatos dráma dúl, mindenki arról beszél, hogy Vlado megdugta Zsanit, ez már Eva fülébe is visszajutott ebből persze semmi nem igaz, csak mindenki kurvára imád kavarni meg a sekélyes és kicsinyes emberek élvezik, hogy nem róluk van szó, hanem valaki mást lehet fúrni. Tiszta gáz. Na mindegy, talán most már rendeződik a dolog.
Ma könnyű napom volt, Riga, semmit nem csináltunk 5 órán kersesztül, csak egy részeg tagot próbáltunk meg kordában tartani, aki az angol nyelv egyetlen, ámde vitathatatlanul legékesebb szavát ismerte: beer. Na azt nem kapott, mert hat sorral arrébb éreztem, hogy bűzlik a vodkától. Meló után összefutottam Ákossal, megbeszéltük, hogy holnap nyomulunk valamit. Márha túlélem a holnapot, ugyanis persze uccsó napra beosztottak GIRONA-BERGAMORA annyira boldog vagyok..