Elephantwoman.

Egy héttel ezelőtt kiesett a tömés a fogamból és legnagyobb rémületemre - miután egy hétig tökéletesen rendben volt, leszámítva a Mariána-árkot a számban- tegnap reggelre látványos duzzanattal ébredtem a bal pofazacskómon. Nem fostam össze magam, rányomtam egy kis fagyasztott húst, meg mentolos fogkrémmel kenegettem, amíg el kellett indulnom dolgozni. Elég gáz dolog, bár annyira nem volt feltűnő, de azért páran furán néztek.. Ha mindez nem lett volna elég, kolléganőm, az imádnivaló Laurie a service közepén rámborított két pohár forró teát a kabin közepén, csodálatos volt. Este Aimée lebaszott, hogy miért nem mentem fogorvoshoz, de teljes meggyőződéssel közöltem, hogy el fog múlni. Igzaam is lett, reggelre a duzzanat szinte teljesen elmúlt és fájdalmat -továbbra- sem éreztem. Ma is folytattam a jeges-borogatás kúrát, de mindenki azt mondja, hogy menjek el fogorvoshoz, úgyhogy ha holnapra nem múlik el a daganat, akkor meló után elmegyek. Csak utálom az ilyen helyzetetket.. kit hívok fel, hova megyek, stb.. Argh! Miért történnek ilyenek?!