Utazás, stressz.

Hogy mehet össze egy bőrönd fele akkorára potom 5 hét alatt?? Kiborító kétszer pakoltam be és pakoltam ki azt a szart és most hajat tépve ülök egy ruhahegyen. Agymenés.. Utálok egyedül utazni, a folytonos idegbaj, a reptéren való tökölés és baszkolódás, stb. Őrjítő. Az ember úgy van vele mint a hasmenéssel (vagy a szakdogával): LEGYÜNK MÁR TÚL AZ EGÉSZEN!!! Tegnap délután elmentem Zsófiékhoz, mert már egy hete nem voltam. Csani az ajtóban azzal fogadott, hogy "de jégen találkoztunk". Micóka egy tündér mint mindig. Csaninak lefekvés előtt felváltva olvastunk mesét Andrással, majd megnéztük az Argo-akciót, amit én már láttam apáékkal és nagyon tetszett. ANdrás persze lefikázta és a felénél bealudt. Mi Zsófival végignéztük, aztán hajnali háromig pofáztunk és Zsófika felolvasást tartott a '99-es naplójából, amin ortályozva röhögtünk fuldokolva, állati volt. Reggel arra ébredtem, hogy Csónsz az ágy végében áll és suttogva ordít (igen, van ilyen), hogy "ÓÓÓjszíí, szép jó jeggelt". Édi volt. Reggeli teszvesz után visszajöttem a Dob utcába még egy keserves kísérletet tenni az összecsomagolásra, meg elmosogattam, meg lehúztam az ágyneműt stb. Ma este ABBA tribjút Mojzzal, utána seggrázás Éronék közreműködésével. Izgiii :)