Unalom.

A standby-ok végeérhetetlen sora és az a tény, hogy a legtöbben (Zsani, Eva, Vlado, Pavel, Veronika, Kasia, Israel, Ákos, Rex,etc.) elhúztak Loughboroughból fizetetlen szabadságra, mérhetetlen unalmat eredményez. Szerencsére kaptam még két járatot a héten, így 1 helyett 3-szor repülök, viszont jövő héten 5 azaz 5 darab hsby-om lesz.
2 estét töltöttem Covánál, akiben kellemesen csalódtam, rengeteget röhögtünk, ott volt Gabriele is és Marco, akinek az ötletére megnéztük a Muzsika hangját, mi Covával remekül szórakoztunk, Marco 10 perc után horkolt és néha felóbégatott, hogy ebbe mér nincs akció.
Újdonság még, hogy egy másik Eva is beköltözött hozzánk, akit nevezzünk csak KréziÁjznak. Elég főnökösködő (ezt ovoda óta nem használtam) és mindenbe beleugat, ráadásul most ketten ragadtunk a házban, de szerencsére velem kedves, meg nem nagyon tartjuk a kapcsolatot, mert a szobánkban ülünk. Zsanett is beköltözött, csak ő most szabadságon van, de ennek nagyon örülök, egyrészt mert Zs. tud főzni, másrészt végre lesz társaságom, nem csak az unalmas Vladoék.
Állati hideg volt, valamelyik nap mínusz 13 fok volt, ezen mindenki annyira el vót szállva, hogy gondoltam leírom.
Tegnap azzal foglalatoskodtam, hogy a Lolitát tanulmányztam. Megvan magyarul, dánul, portugálul és amerikaiul (az egy tök jó kiadás, mert egy tudósprofesszor jegyzeteivel van kiegészítve).

A magyar változatban aláhúztam a kedvenc részeimet és megkerestem a többi változatban is ezeket a részeket. Nabokov foreva.
ELkezdtem nézni a Dextert, már a 3. évadba is jócskán belecsaptam. A legfurább, hogy azóta, ilyen teljesen életszerű és valós, élénk álmaim vannak a sorozattal kapcsolatban, ami már csak azért is aggasztó, mert egy szociopata sorozatgyilkosról szól és ami még aggasztóbb, hogy egyáltalán nem rémiszt meg. Na mindegy.
A tegnapi nap csúcspontja az volt, hogy Kingába botlottam skype-on és sírósra röhögtük magunkat a monitor előtt. Minden azzal kezdődött, hogy találtunk egy oldalt a fácsén: "Egyszer úgy kipróbálnám, hogy ülök az irodámban, vihar van...benyit valaki az ajtón..."Elnézést, uram!" ... én megpördülök a székemen , közben simogatom a macskámat : "Számítottam a látogatásodra" *VILLÁMCSAPÁS*" , aztán már nem bírtunk leállni, minden mondatvégére odatettük, hogy *VILLÁMCSAPÁS* meg ilyenek, felelevenítettük a régi sztorikat, baromi jó volt.. Alig várom, hogy újra együtt legyünk!
Ma reggel lefoglaltam a jegyet haza, Január elsején érkezem 17 óra 50 perckor Ferihegyre, hogy meddig maradok még nem tudom, de 10 napot biztosan, annál meg csak többet.