2010. december 1., szerda

Ezek a bojok.

Ma valószerűtlenül hajnali órában a fácsén egy nagyon régi, kedves barátnőmbe ütköztem. Flórát 16 éves korom óta ismerem, akkor ő még csak 13 volt. Nagyon jóban vagyunk, elég szórványosan tartjuk a kapcsolatot, de kölcsöneösen nagyon szeretjük egymást. Kapcsoltaunk érdekessége, hogy személyesen még sosem találkoztunk a 7 év alatt. Nem is tudom melyik csetoldal Gyűrűk Ura szbájában sújtottunk mind a ketten és összebarátkoztunk, ahogy telt az idő és egyre felnőttebbek lettünk egyre közelebb kerültünk egymáshoz, olyan volt mintha lenne egy kishúgom, amit nagyon élveztem, mert még sosem tündökölhettem az idősebb és bölcsebb nővér szerepében, akinek a tanácsára és véleményére valaki kíváncsi.
Na lényeg ami a lényeg, hogy elpanaszolta, hogy több mint egy éve van együtt egy aranyos édes fiúval és minden szép volt, jó volt, de mostanában a srác, nevezzük csak Miklósnak, megváltozott. Folyton órákat késik, terel, nem érezteti, hgy fontos lenne neki a Flóra. És ő meg most teljesen össze van zavarodva, mert megismerkedett egy másik fiúval, aki hazakísérte és azóta is keresi, mert látni szeretné.
Végülis arra a megállapításra jutottunk, hogy minden pasinak ezt kéne csinálni. Egyszerűen annyit, hogy odamenni a lányhoz és beszélgetni. Ennyi. A különbség a legszívdöblesztőbb faszi és a középkategóriájú cukorfalat között a buliban az, hogy a közepes srác ha képes odamenni a csajhoz, akkor mindent visz. Maximum visszautasítják. Akkor mi van. Ott ülnek sorban a tikok a tojópadon, illetve a bigék a bárpultnál. Szóval fiúk, make a difference. Nem balfaszkodni, cselekedni. Beszélgetni. Viccelni. Az bejön. És kész.

1 megjegyzés: