Days off.

Igen.

A szabadnapok dögléssel teltek. Na jó nem teljesen. Tegnap kifeizettük a ház egy részét, ma voltam a bankban számlát nyitni. Meg a sújtás fasza piacon, ahol vettem egy ruhát mert nem lehetett otthagyni. Csak mellesleg tenném hozzá hogy 2 mérettel kisebb mint a legutóbbi ruha amit vettem. Éljehehen.

Sétáltam is kicsit ma, mert nagyon szép idő volt. bájos hely ez a Loughborough. Kis templom itt, cukker romkert ott. A piac az oltári jó. Mindent lehet kapni. Komolyan.

Délután becsaptan egy salit, egy zacskó M&M csokigolyót meg egy bödön Ben and Jerry's fagyit, miközben megnéztem az "Egy gésa emlékiratai"-t, ami kurva jó.

A legjobb, hogy beszéltem: Mátéval, Borcsival, Zsófival, pár emberrel a tréningről, Tesómmal, Csabival és Danival. Nagyon jó volt. Jaj. Hiányzik az otthon. Sose hittem hogy ezt mondom.. de egy jó Söci-kertes sújtásért most eladnám a lelkemet.

Asszem rászopok egy nalókára, besújtok egy kis Sex pistolst, aztán pedig megnézem a "Szerelem a kolera idejént", mert bár szar film, ma véletlen megnéztem a trailert youtube-on és besírtam rajta. Viva Gabriel Garcia! Ennek hatására valami égető, kínzó vágy fogott el, hogy Marquezt olvassak. Valami mélyet, valami súlyosat, amitől nehéz lesz a szívem és a lelkem, mint amikor az Anna Kareninát olvastam, vagy amikor sírtam az Édentől keletre közben. Intellektualitásom oly sekély az utóbbi időben mint szegény Király Lindáé. Asszem a nyalóka közben kiolvasom a II. Richárdot - micsoda szerencse, hogy előrelátóan - sznobságomnak köszönhetően- hoztam magammal Shakespeare-t.