2010. június 27., vasárnap

You Aint seen Nothing Yet.

Tegnap este folytattam a csetelést Chaddel, aki mint kiderült már nős, előadta hogyan kérte meg a barátnője kezét, majdnem bezokogtam, ki nem néztem volna belőle hogy ilyen romantikus! Aztán bealudtam valami filmen. Ja! megnéztem végre az Inglorious Basterdst, ami valóban elég jó volt, de az első reakcióm utána az volt, hogy "Mi a fasz?!"
Reggel ébredés utn kiderítettük, hogy Vlado, Eva és én is home standby-n vagyunk, be is csaptunk egy kiló csokit meg egy bödön fagyit ennek örömére, meg Eva és a pasija szakítottak, tisztázatlan körülmények között. Úgyhogy egy könnyed Cézárral való chat party után én elrohantam otthonról sétálni meg a tescóba. Gyönyörű idő volt ma, sütött a nap, elmentem a parkba aztán haza. Megnéztem a When in Rome című rettentes filmet, amiben egyedül a főszereplő faszi volt értékelhető, majd megettem újabb 2 kb csokoládét. Most barátnős up-date-et tartok Timcsóval és Pétrával, meg az anyagi gondjaimra próbálok megoldást találni (a jó öreg "fordulj a szülőkhöz" még nem ment ki a divatból!).
Valamelyik nap gondoltam rá, hogy nahát, milyen vicces az élet, amiről pár hónapja álmodoztam azt most megélem.
1. Külföldön élek - csekk.
2. Szeretem a munkám - csekk
3. Szeretem a körülöttem levőket - lájtos csekk, de folyamatban
4. Önálló vagyok - szintén folyamatban :)
5. Sokat utazom - csekk, bár még dolgoznom kell rajta, hogy lássam is a világot :)
Nos hát ezek a nagy ambícióim voltak már hosszú ideje és remélem, hogy sikerül mindent maradéktalanul valóra váltani. Az egyetlen deficit, hogy nagyon hiányoznak a barátaim és egyes családtagok. Szerencsére Timcsó már lefoglalta a jegyét októberre, hogy meglátogasson, oltári lesz!
Na meg a bulizás. Az nem is annyira, mint máskor, hogy minden nap mennék, de azért így egy hónap után már el bírnám viselni. A jó hír, hogy egy új, máltai barátommal, Miguellel, aki ugyanabban az utcában lakik, ahová költözünk, megbeszéltük,hogy csütörtökön főzőcskézünk valamit aztán meg elmegyünk valahová, együtt, az új kis barátokkal. Az nagyon jó lesz. Most meg lassan lefekszem, mert holnap 4.30-kor kelek és irány Berlin.

1 megjegyzés:

  1. Én is szeretnék menni valahogy... Csak Csanival nehéz, nem Csanival meg várni kell...

    VálaszTörlés