Hétköznapok.

A péntek rohanással telt. És cipeléssel. És agyfasszal. Csak a lényeget írom le, mert felesleges újraélni az egész tortúrát. Elcuccoltunk Tomásékhoz (hmm.. elcuccoltunk, ez milyen knnyedén hangzik. Aranyeret kaptunk mindahányan mire odaértünk a 23 db bőrőndünkkel). Utána bank. A bank tele dilettáns impotensekkel. Irány a reptér, egy vagyont fizettünk a 60 napos ID-ért.. Utána Loughborough lakáskeresés. Megismerkedtünk néhány szimpatikus kollégával, Mafalda egy portugál lány segített nekünk a keresgélésben, végül találtunk egy B&B-t 3 napra és egy potenciális házat, ahova jövő héten tudnánk bekltözni. Kuuurva sokáig tartott, mire Tomáséktól átjöttünk Loughboroughba, 11 kor feküdtem le, 3.30-kor keltem. Kiproszídolok a buszmegállóba, busz sehol, itt már nem áll meg. Mindezt hajnali 4-kor. Isssszonyatos mákom volt,hogy szembejött egy taxi és elvitt a reptérre. A mai csapat elég jó volt, a No1 egy velem egy idős lány, Carly, többiek Tahlia, Patrick és Jon. Jó fejek voltak, én próbáltam a amximumot kihozni, de egyszerűen 4 óra alvással végigprodukálni 4 szektort magassarkúban. Embertpróbáló. (Felszállás közben leguggolni = 60 perc a segggépen a curves-ben.)

A dublini odavissza gyors volt, viszont utána Malaga, hardcore (és malaga még mindig nem Palma de Mallorca vagy Teneriffe..). Az út kb 2.5 óra, csak oda. Sok család, kisgyerekekkel akik őrjöngenek. Fárasztó. A service-ben még mindig bénázok, de kezdek talán belejönni. Carly a nap végén csupa kedveset írt rólam, majd leadtuk a papírt egy bizonyos Renének, a base supervisornak, akiről kiderült, hogy magyar és mérsékelten jó fej. Muszáj benyaliznom magam, mert augusztusban szabadságot akarok. Meg transzfert. Meg két év múlva No1 akarok lenni. Meg egy kurva ház kéne most a legjobban..

Otthon mindenki oké? Írjatok sokat!!