CSütörtökön este valahogy minden jól alakult, B. is mindent faszául el tudott intézni. Aznap a Bairroban buliztunk, Nóráékkal, aminek a következménye az lett, hogy Borbála kedves egész nap nem tudott lábra állni, úgyhogy egyedül mentem ki Estorilba,ami annyira magányos és szívszoritóan gyönyörű volt, hogy nehezen álltam fel a padocskámról. Kikirándultam az állatkertbe, de végül nem mentem be, hanem hazamentem, sétáltam egy nagyot Alfamaban. Este jött Sid, B. nagyon jó barátja, elémentünk a reptérre, persze elvesztették a csomagját, úgyhogy kicsit nyomottan indult az este, de végül újfent a Bairro Altoban kötöttünk ki, söröztünk és nayon jó volt. Másnap a legklasszikusabb lisszaboni programot adtuk be: Belém. Kiadós ebéddel inditottunk, aztán megnéztük a tornyot, egy Warhol kiállítást, mérhetetlenül kúl fotósorozatot készítettünk a kolostorral szemben és végül becsaptunk pár kiló patel de Belémet ami vitathatatlanul a világ legfinomabb sütije. Utolsó estém lévén már otthon nekiláttunk a borozásnak, Sid bőröndje is előkerült és belőle a jó szilvapálinka, végül a Bacalheiroban végeztük, egy nagyon fasza kis estével. Korán felekeltem vasárnap, a srácok rendesek voltak, kikísértek a reptérre és végül tépázott szívvel elhagytam a Mennyországot.
Az éjszakát lutonban töltöttem kedves barátaim, Robert és Lenka új rezidenciáján, ahol már együtt éldegélnek, eljegyezve, nagyon boldogan. Kicsit irigyen mentem aludni :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése