Karácsony

Jaj istenem. Kurva karácsony!
Na már most tegnap Rigába repültem a változatosság kedvéért, kivételesen teljesen eseménytelen volt az út. Otthon azonnal kómába zuhantam. Ma reggel 10-kor kelés, irány a Tesco, bevásároltam, közben beszéltem testvéremmel, apukámmal, anyukámmal is. Szegények jobban kivannak, hogy nem vagyok ott mint én. Én mondjuk egyáltalán nem vagyok kiborulva, no offense de ez az egész szeretet ünnepe HRRGRRHHÁÁÁÁ, én ettől kivagyok. Meg a Karácsonyok annyira unalmasak és szarok, hogy nem értem mit veri mindenki a nyálát. Már elnézést. Félreértés ne essék, szeretem a családom, hiányoznak, de ez az érzés az év többi napján is konstans, így az idei Szenteste meg Kari is csak egy újabb nap az életemben.. Tavaly jól össze is balhéztam Zsófival, a részletekbe most nem megyek bele, utána ki is békültünk, csak nekem a Karácsony nem az mit neki. Vagy másnak. A Karácsony - nem tehetek róla - fájdalmas, erőltetett jófejkedés, ami arra emlékeztet, hogy milyen elbaszott az élet, meg a világ, az összes sérelem és seb a felszínre kerül és megpróbáljuk elrejteni az üveges mosoly mögé. Az elmúlt 6-7 évben egy őszinte perc nem telt a karácsonyaimban és ezt nem a körülöttem lévőkre értem, hanem magamra, folyton a megjátszás, úgy csinálni, mintha élvezném, jól érezném magam, közben meg csak szeretnék már túl lenni az egészen.

Hazaérvén realizáltam, hogy tejföl helyett két kurva nagy köcsög tejszínt vettem, így 10 évre elegendő tejszínnel el vagyunk látva, ellenben a sütihez és rakott krumplihoz elengedhetetlen tejföl nincs. Elrohantam a Morrison'sba pótolni a hiányosságot, de nem találtam, úgyhogy natúr joghurtot vettem helyette. Vlado valami cseh saláta remeket alkotott míg én a tesómtól szerzeményezett világ legegyszerűbb sütijének álltam neki. Meg kell adni kurva finom lett, almát tettem bele, meg fahéjat.
Következőnek nekiálltam a csúsztatott palacsintatortának. Minden rendben ment a sütésig, amikor is megkóstoltam a tésztát, ehetetlen volt.. Ezt a receptet az internetről nyúltam, sokkal egyszerűbbnek tűnt mint amit általában csinálni szoktam, hát most már tudjuk miért. Kibasztam az egészet a wc-be, majd nekiálltam a második menetnek. Az ízével nem volt baj, de a kurva tészta nem akart összeállni, akármekkora lángon próbálkoztam. Épp agyvérzést készültem kapni amikor csöngetett a postás néni és végre kihozta a csomagot, amit Anyukám és testvérem már 200 évvel ezelőtt feladtak. Kibontottam a csomagot, az első amit megláttam egy állat Beatles karaoke dvd volt, aztán egy-egy adag az összes karácsonyi süteményből, amit anyukám szokott sütni minden évben. Be is gyűrtem egy vaníliás kiflit, teljesen meghatva. Aztán a csomag alján egy kis zacskóban 3-4 darab karácsonyfadíszt találtam, Zsófi hozta el őket a szegedi lakásunkból. Teljesen kiakadtam, elöntöttek az emlékek, képek, meg az az érzés amikor még jó volt a karácsony, amikor vártam a Szentestét, az ajándékozást, a kaszinótojást és franciasalátát. Hova lett az az időszak, hova lett az a gyerek aki voltam? Valószínűleg felnőttem, lsd: süteménysütő háziistennő lettem, de mégis kicsit elszomorít.
Buta Orsi, buta Karácsony.

Azért mindenkinek nagyon boldog karácsonyt kívánok, azoknak, akik a családjukkal tölthetik, értékeljétek, mert nem lesz mindig így, azoknak meg méginkább akik nem, burkoljatok kétpofára és dőljön a szesz. Ja és ma este az Igazából szerelem kötelező!!