Majorosévi szülinapi páréja után még magával a Káprázatos Bite Gáborral is beszéltem telefonon péntek éjjel.
Utána nem tudtam aludni, fél 6-kor felébredtem és nem tudtam visszaaludni. Előrebocsátom, hogy ezen a napon semmi sem úgy alakult ahogy elterveztem. Fél 10-re odasuhantam a Nemzeti Színházba Bence diplomaosztójára, ott volt az egész Győri klán.
(Rövid családábrázolás: Anyai nagymamám néhai húgának, Nusának 3 lánya van, a Győri lányok, Andrea, Kati (Bemb anyukája) és Anita (a sztyuárdessz nagynéném). Nagyon örültünk egymásak, ritkán találkozunk és kifejezett öröm volt látni az unokatestvéreimet. A diplomaosztó elég jó volt, ahhoz képest, hogy arra számítottunk, hogy pokolian unalmas lesz, géz jó volt. Az elején benyomták a Himnuszt, ott állt bembi a színpadon talárba, tisztára elkezdtem sírni olyan megható volt!
Utána valami kurvoázia Schumannak valami zngora fantáziáját játszotta, végül átvehették a diplomát, állati jó volt! Csak egy óra volt az egész, utána átvonultunk családilag a Fasor vendéglőbe, isteni kaja volt. Jót beszélgettünk, sokat nevettünk és nosztalgiáztunk. A nap beszólását muszáj megosztanom a nagyérdeművel. Bence apai nagymamája mellett (Gizi mama) kaptam helyet:
G.m.: Orsikám emlékszem ám rád, Somlószöllősben mindig benéztetek hozzám a Bencuskával.
Én: Persze, Gizi mama, én is emlékszem!
Eszünk tovább, 10 másodperc múlva:
G.m.: De akkor még nem voltál ilyen kövér! Vagy akkor is ilyen dundi voltál?
Megállt a kezembe a villa. Megsemmisülten közöltem, hogy "Nem."
Persze Gizi mama megpróbálta kimagyarázni magát, hogy milyen jól áll, de ekkor bejeztem az étkezést... :D
Számolgattam, számolgatta, hogyan tudok elkészülni fél 7-re. Felhívott Dani, hogy menjek el hozzá kicsit. Őt is szerettem volna látni, főleg hogy volt olyan aranyos, hogy a szigorú tanulóidejében talált egy órát hogy velem töltse.
Úgy döntöttem lemondok a hajmosásról akkor talán lesz idő mindenkre. 4-kor elbúcsúztam mindenkitől, de mire hazaértem a csizmám talpa mindkét lábamon, megszűnt létezni. Kurva jó. A további opcióim: kockás dorko. Nem kifejezetten megy az állatmintás szatén ruhához.. Taxit hvok, irány a pláza, jön a telefon Györgyitől, hogy senki sem fog elkészülni 7-re plusz Andrisnak kéne ajándékot venni, valamitn nem tudjuk, hogy Klinga elhalálozott-é, mert nem lehet elérni. Jó remek, mondom természetesen majd én megveszem az ajándékot, így pedig rengeteg szabadidő szakadt rám. A plázában a Humanicban megvettem az első vipőt ami volt a méretemben. Elsétáltam Danihoz, ahol végre megpihenhettem és kipanaszkodhattam magam. Nagyon jó volt az a másfél óra amí ott voltam. Szeretek vele ketten lenni, ő valahogy máshogy érti a dolgokat, meg neki valahogy könnyebben el is mondom. Odaadtam az ajándékot, amit NY-ban vásároltam neki, egy feketefehér 100% újrahasznosított, mighty strong papirból készült pénztárcát, ami nagyon strapabíró és gecijól néz ki. Úgy láttam nagyon tetszett neki, úgyhogy örültem nagyon. Szinte nem akaródzott eljönni a meleg biztonságból, a Andris bulijába, ahol nem tudtam még mi vár rám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése