Baromira élvezem hogy nincs itthon senki, egész nap tv-t nézek és két orcára tömöm a narancsot, eljárogatok futni. Eszembejutott, hogy előfizetek a fishing and hunting csatornára, de valljuk be: nyomorékoskodok eleget anélkül is. Például miután a kezem alatt tönkrebaszódott két laptop töltő is, tegnap elmentem 75 (HETVENÖT!) fontért valami univerzális szart, hazavittem, 5 perc után az is berohadt. Aszittem agyvérzést kapok. Viszont vettem egy mesebeli hajvasalót! REmington és pikk pakk kivasal, jéj. Este volt Lily szülinapja, semmi említésre méltó nem történt, főleg Joe Price-zal buziskodtam, akit immmádok.
Nagy magányomban önvizsgálatot tartok. Például. Néha szeretek zoknistul beleülni a kádba (ez már csak azért is furcsa, mert egyszer 3 éves koromban apukám véletlenül zoknistul állított bele a teli kádba én meg nem tudtam feldolgozni ezt az anomáliát és idegösszeroppanást kaptam), meg hogy amikor kocsiban utazunk akkor imádom ha szól a zene és bámulhatok kifelé. Ezt persze drága édesanyám személyes sértésként éli meg, mert azt hiszi hogy ezzel őt akarom idegesíteni és mindig összeveszünk.
Az is eszembeötlött, hogy mindig olyan lány voltam aki nem az esküvőjét tervezgette, hanem a temetését (ez csak és kizárólag az Ny-génnek köszönhet valószínűleg, de az orvostudomány még nem tart azon a szinten, hogy kigyógyítsanak belőle :)), ahogy az összes barátom és családom ott zokog gyönyörűen felöltöztetett holttestem felett, mindenhol liliomok, mindenki arra gondol mennyire pótolhatatlan és csodálatos voltam és már sosem mondhatják el mennyire szeretnek. Oké ez kicsit morbid.
Elmegyek ma Miguelhez vacsorára, bár semmi kedvem. Szerintem tök unalmas lesz, de kicsit aggaszt, hogy ennyire kényelmesen vagyok egyedül és emberek közé kéne mennem..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése